Az első szerelem...♥

Hát igen, ez minden ember életében fontos fordulópont!
Akkor kezdtem a hatodikot, mikor az egyik osztálytársam elkezdett tetszeni, majd tetszeni, majd tetszeni s végül teljesen bele habarodtam.És a végén azt vettem észre magamon hogy állandóan róla álmodozom.Majd egy kedves fiú osztálytársam aki egyben a barátom is volt (szóba fog majd még ő kerülni...) kitalálta, hogy összehoz vele.Igen ám de a fiúnak most vissza gondolva nem hiszem, hogy tetszettem.De akkor ezt a rózsaszín ködtől nem vettem észre.Teltek múltak a napok, hetek, hónapok...S végül odáig jutottunk, hogy a srác azt mondta igen éni szeretlek téged!Ekkor úgy éreztem kiugrom a bőrömből.De semmi nem történt...csak volt két tény nekem is bejön ő és neki is én.Aztán csak lett valami, mert már öleléssel köszöntünk egymásnak s mikor már kezdtem bele élni a dolgokba magamat, jött a hideg zuhany.Egyik angol órán kaptam egy darabka papírt tőle, és az állt rajta, hogy már nem szeret és semmi sem érez irántam.Majd elkezdtünk beszélgetni, és továbbá az is kiderült, hogy sosem tetszettem neki.Rettenetesen le voltam törve!De ekkor közbejött valaki...