Az érkezés

Az életem lassan 14 éve tart, mégis úgy érzem, hogy 11 éves koromban kezdtem le élni.
Iskolát váltottam, új barátokra tettem szert, máshogy kezdtem el élni az életemet...És hogy ez jó volt-e, vajon helyesen döntöttem!?
Szerintem teljes mértékben!Lett két IGAZI barátnőm, és egy csomó ember akit közel engedtem magamhoz és róluk is elmondhatom, hogy a barátaim lettek.
Beilleszkedtünk, megismertük egymást és most ott tartunk, hogy egyetlenegy lépést sem tudunk egymás nélkül megtenni.Mindig támogatjuk egymást, jóban-rosszban kitartunk egymás mellett. Persze kivételek is akadnak.Akikről az elején azt hittem fantasztikus emberek és jól ki lehet velük jönni, hátba támadtak.Ez fájdalmas volt ugyan, de mégis azt tudom mondani, nem hiányoznak az életemből.
Mostanra már elfajultak a dolgok, és ez nem jó!Kígyót-békát kiabálunk egymásra, majd pár hét múlva úgy teszünk mintha semmi sem történt volna.És mikor azt mondanám nekik, hogy igen mostantól megbízom bennetek és képes vagyok elfogadni titeket...megint jön a hideg zuhany!Újból kezdődik...