Első látásra szerelem...♥

Egy átlagos kora őszi nap volt.Ebédelni tartottunk a barátnőmmel ahogy minden nap tettük.Miután befejeztük az ebédet rendszerint kimentünk kicsit az udvarra beszélgetni, ismerkedni.De a mai nap kissé eltért a többitől.Odajött egy fiú, hangosan a nevemet mondta és integetett.Mivel én nem tudtam az övét vissza mosolyogtam és annyit mondtam neki::Szia!
Nem foglalkoztatott a nap tovább részében ez az eset, mert gondoltam csak kedves akart lenni.
Másnap is ugyan így tettünk mi ketten.Elmentünk ebédelni majd kiültünk az udvaron egy padra beszélgetni.S ekkor megint feltűnt egy ismerős idegen.Újból a nevemet mondta szélesen mosolygott és integetett.Ma is ugyan azt tettem mit tegnap.Vissza mosolyogtam és integettem én is.
A mai napon sem foglalkoztam ezzel tovább.
A harmadik napon újból ugyan így forogtak az események.Furcsa volt, mintha ugyan azt a délutánt élném át minden nap.De ezen a napon, elkezdett foglalkoztatni a dolog, hogy vajon miért köszönget nekem ez a srác.Megkérdeztem hát a nevét, egyik osztálytársától.
És másnap mikor újból oda jött hozzám szélesre húzódó szájjal köszönni, már nem csak azt mondtam neki hogy: Szia!
Én is elmosolyodtam, integettem és a nevén szólítottam.Kedvesen vissza mosolygott és ekkor...
Ekkor úgy éreztem mintha szíven szúrtak volna!
Egyre jobban vártam az ebéd időt, hogy rám köszönjön vagy csak lássam.Magamban is megpróbáltam elfojtani az érzést, de egy idő után már nem sikerült.Nyíltan ki kellett mondanom:
SZERELMES LETTEM!